Watson segít

Szia, Watson! Ülj ide, beszéljük meg ezt a dolgot!

Watson hatAz okos mindenféléről írva, két hónappal ezelőtt ott hagytam abba, hogy a vajon mi lesz, amikor az IBM beveti a Watsont.

Mi ez a Watson? Olyan számítógép, ami „gondolkodik” abban az értelemben, hogy megtanul és feldolgoz iszonyatos tömegű információt, könyvekben és adatbázisokban megtalálható tudást. Ennek birtokában keres választ a felmerülő kérdésekre, és ezt gyorsan és jól csinálja. Ez a „cognitive computing”. Ha megkap rengeteg adatot az emberek viselkedéséről, a Watson képes lesz olyan következtetések levonására, amikre eddig nem is gondoltunk. Ezek sok esetben hasznosak lesznek, de nem biztos, hogy mindig. Ugyan nagyon jó munkát végez a Watson, de néha azért hibázhat is. Lesz esélyünk arra, hogy „fellebbezzünk” a döntése ellen? Lesz hozzá elegendő tudásunk és információnk, hogy sikeresen vegyük fel a küzdelmet, ha a kárunkra téved? Nem tudom, ez még nagyon a jövő zenéjének tűnik…

Szóval, mi lesz, ha a „dolgok internete” (IoT) a Watson karmai közé kerül? Hamarosan megtudjuk! December 15-én jelentette be az IBM, hogy Münchenben megnyitotta a Watson IoT Global Headquarterst. Itt kezdetben ezer szakember dolgozik, akik kutatnak, terveznek, fejlesztenek és tanácsot adnak azoknak a cégeknek, amelyek a Watson segítéségével akarják a rengeteg összekapcsolt dolog által szállított információt feldolgozni és értelmezni. Vevőkkel, partnerekkel, kutatókkal és adattudósokkal dolgoznak együtt, hogy új lehetőségeket találjanak a dolgok internete területén.

Nem elsősorban arról van szó, hogy mindenhova be akarják erőltetni a gondolkodó számítógépüket. Sok-sok helyen még nem arra van szükség, hanem sokkal egyszerűbb megoldásokkal is nagy fejlődést lehet elérni.

Mik ezek az egyszerű megoldások?

  • Az egyik a lakásokban már meglévő félig-meddig vagy semennyire sem okos eszközök információinak és vezérlésének központosítása. Nem a garázsnyitóba próbálnak extra észt belerakni, hanem bekötik a szolgáltató központjába, ahol sok más „egyszerű gondolkodású” eszközzel találkozik (pl.: riasztórendszer, biztonsági kamerák, termosztát), és ez az egész a tulajdonos okostelefonjával kommunikál. Ez egy viszonylag egyszerű, a kényelmet és a biztonságot egyszerre szolgáló megoldás. Sok-sok további lehetőség van a rendszer bővítésére, ezekről tavaly írtam az Álom otthon című cikkemben.
  • Találtam egy olyan példát, ami jobban rezonálhat mifelénk. Kenya nagy problémája az utak minősége és a nagy forgalom. Nap mint nap keletkeznek kátyúk a nehéz teherautók és az időjárás miatt. Pénz nem jut elég az utak karbantartására. Ismerős? A forgalom mérésére vannak jól bevált módszerek (érzékelők, kamerák), de ezek drágák, és nem ezekre akarják elkölteni azt a kevés pénzt, ami van. Ezek nem is adnának információt az utcák állapotáról. Mit tettek hát? Segítségükre jött egy másik probléma megoldása. A szemétszállítás se volt valami jó Nairobiban, ezért vettek új, modern járműveket, de nem lett elég hatékony a szolgáltatás, mert a dugók és a kátyúk akadályozták a munkát. Két legyet ütöttek egy csapásra azzal, hogy a szemetesautókat átalakított okostelefonokkal látták el. Ezek a sebesség és a GPS-pozíció mellett a gyorsulást és a rázkódást is folyamatosan beküldik a központba. Az adatok elemzéséből egy valós idejű térkép jön létre, amin a kátyúk és egyéb akadályok is látszanak. Ez az elsődleges cél – a szemetesek munkájának optimalizálása – mellett az útjavítások ütemezését is segíti. További részletek Nairobiból.

Mit akarnak még elérni a Watsonnal?

Az IBM szerint az érzékelők és az „okos” berendezések által összegyűjtött adatok feldolgozása és elemzése megoldhatatlan lesz a hagyományos számítógépes programokkal. A 2016-ra jósolt több mint 6 milliárd ilyen eszköz még csak a kezdet, 2020-ra már 21 milliárd körül lesz a számuk. Mennyi adat jön ki ezekből? Hogy gyűjtjük össze? Hol tároljuk? Ezek sem egyszerű kérdések, de „csak” mennyiségi kérdések. A minőségi ugrás akkor következik be, amikor fel is kell dolgozni ezt a sok adatot, és következtetéseket akarunk levonni, előrejelzéseket akarunk készíteni. Itt lép be az újfajta informatika, a „cognitive computing”, a gondolkozó gép – vagyis a Watson. Ebben nem előre beprogramozott algoritmusok döntenek, hanem tanul a fizikai világból, a gépektől és az emberektől is.

Miért érdekes ez számomra?

Mindig azt mondogattam (kollégáim megerősíthetik), hogy az automatizálásnak az a korlátja, hogy egy szinttel jobban kell értenünk a dolgot, ha előre le akarjuk írni a döntésekhez vezető utat, mintha az adott helyzetben kellene döntenünk. Ebben van az ember és a gép közötti különbség lényege: mi akkor is tudunk döntéseket hozni, ha nincs meg előre az algoritmusunk. A Watson éppen azt a lehetőséget vetíti előre, hogy a gép is képes lesz ilyesmire. Tényleg képes lesz? Nem tudom. Amit eddig a Watson tényleges eredményeiről olvastam, még nem igazolja ezt. A bemutatott példákból csak hihetetlen sok információ gyors elemzése, és az elemzés alapján döntési javaslatok megfogalmazása derült ki. Nem kell ezt sem lebecsülni! Sokat ér az, ha napok vagy hetek munkája helyett percek alatt előttünk van az, ami az adatokból levonható következtetés. Utána az ember dönt, de sokkal alaposabb háttér birtokában. Ha így marad, akkor a gondolkozó és döntést hozó emberre továbbra is szükség lesz. Az okos számítógép segítőkész kolléga lesz. Ez a jövőkép tetszik nekem!

 

Advertisements

4 thoughts on “Watson segít

  1. Visszajelzés: Intelligens félelem | Kerékfy Pál

  2. Visszajelzés: Túlfűtött várakozások? | Kerékfy Pál

  3. Visszajelzés: Gondolkodom, tehát…? | Kerékfy Pál

  4. Visszajelzés: Dr. Robot | Kerékfy Pál

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s