Túlfűtött várakozások?

Mi ez a nagy csinnadratta? Mikorra és hová jutunk el az új technológiákkal?

Emerging-Technology-Hype-Cycle-for-2016_Infographic_revise2Hype cycle – akik az informatika környékén mozognak, biztos találkoztak már ezzel a kifejezéssel. Ezt használja a Gartner elemző cég a technológiai trendek életciklusának leírásakor. Szó szerint „felhajtásciklus” lenne magyarul, de nem igazán tetszik, nem véletlen, hogy nem szokták lefordítani. Röviden összefoglalva, ezek a szakaszai:

  • Az első az új technológia megjelenésétől a lufi kidurranásáig tart. Ebben az időben sokat beszélnek a dologról, nagy a csinnadratta körülötte, sok sikeres alkalmazásról hallunk, és sok probléma merül fel. Sok cég megpróbálkozik vele, de még több vár ki.
  • A túlfűtött várakozások kifulladnak, sok kezdeti próbálkozás csődbe jut, megszűnik. Néhány sikeres termékbe és szolgáltatásba továbbra is fektetnek be pénzt és munkát, és javítgatják őket.
  • Kezd kialakulni a reális kép, hogy mire és hogyan használható ez a technológia. Megjelennek a második és harmadik generációs termékek, egyre több nagyvállalat próbálkozik vele, de a konzervatívabbak még kivárnak.
  • Beindul a tömeges használat. Már tudjuk, hogy minek alapján ítéljük a hasznosságát, és hogyan válasszuk ki a jókat. Folytatódik a növekedés, és megtérülnek a befektetések.

Persze, egyáltalán nem minden új műszaki megoldás járja be ezt az életutat, sok kihal a tömeges használat előtt.

Miért írtam ezt le? Belefutottam az I-Tango összefoglalójába a Gartner friss elemzéséről, és érdekelt, hogy mit mondanak azokról az újdonságokról, amik engem is nagyon foglalkoztatnak, és amikről írtam mostanában.

Mik ezek? Az összekapcsolt mindenfélékről írtam elég sokat. Ez egy nagyon széles terület, és sok elnevezés szerepel ezzel kapcsolatban a Gartner írásában. Az egyik az IoT (a dolgok internete), ami arról szól, hogy olyasmiket is számítógépes hálózatba kapcsolunk, amikre néhány éve még nem is gondoltunk (villanyégők, mosógépek, konyhai hűtők, garázskapuk). Ezt – szerintem – nem lehet anélkül tárgyalni, hogy a nagy számítástechnikai „felhőben” összegyűlt sok-sok információról beszélnénk. Sőt, itt nem csak információról van szó, hanem megjelenik az „okosság” is bizonyos értelemben. Itt most nem az okostelefonra és társaira gondolok, mert azok valójában egyáltalán nem okosak, hanem olyan gépekre, amik (legalábbis látszólag) emberi módon képesek gondolkodni, és a képességeik hasonlóak az emberéhez. Ilyen, például, a Watson, amiről elég sok érdekes hír jelent meg az utóbbi évben.

Ide tartoznak a „connected” mindenfélék, amik közül érdemes kiemelni a hálózatba kötött házat (connected home) és autót (connected car). Mindkettőben sok-sok belső elem kapcsolódik össze és a külvilághoz, és mindkét technológia nagy ígéretekkel és óriási veszélyekkel van teli. Ma még aligha tudhatjuk, hogy hova vezet az útjuk, kényelmesebbé és biztonságosabbá, sőt esetleg jobbá teszik az életünket, vagy hosszú ideig vitatott lesz az értékük. Így vagy úgy, érdemes foglalkoznunk ezekkel is!

Ha már szóba jött az internetre kapcsolt autó, akkor az önvezető autót se hagyhatjuk ki. Ma még nem ért össze ez a két technológia az autókban, de nem kell sokat várnunk erre az integrációra. Szerintem az igazi nagy durranás akkor jön majd, amikor az útvonaltervező összekapcsolódik egy olyan rendszerrel, ami pontosan tudja elemezni és előre jelezni a forgalmat, majd az egész elkezdi az önvezető autót optimálisan vezérelni. Ennek az elemei többé-kevésbé készen is állnak már, és itt-ott írnak is arról, hogy ez egy lehetséges jövő. A szállítóktól még nem láttam határozott állítást, hogy ezen a teljes integráción dolgoznának. Vajon csinálják már? Rendelkezésre áll valakinél a teljes technológiai spektrum? Anélkül, hogy a boszorkánykonyháikba belátnék, a Google esetében biztosra mondhatom, hogy igen. Az önvezető autó kezd összeállni, bár még nem mernek határozott dátumot mondani. Legutóbb ezt olvastam tőlük: „We’re going to learn a lot from our testing in the coming years, including how people might like to use self-driving technology in their daily lives. If the technology develops as we hope, we’ll work with partners to bring this technology into the world safely.” Ez igen óvatos, és az óvatosság indokolt is (különösen a Tesla tragikus balesete fényében.) Az útvonaltervező már megvan, és elég jó minőségű. A három éve megvett valós időben dolgozó alternatíva (Waze) is a Google kezében van, bár egyelőre még külön utakon halad a két szolgáltatás, de ez aligha marad sokáig így. Ha elég sokan használják, a tervezéskor már azt is figyelembe tudja venni, hogy másokat milyen útvonalra irányított, így a jelen állapoton túl már jövőbelátással is rendelkezhet. Ha az egész mögé odatesznek egy nagy kapacitású és gyorsan elemezhető matematikai modellt, akkor eljuthatnak az autók optimális vezérléséig. A szükséges számítógép is kezd meglenni, hiszen az ígéretes kvantum számítógép (a D-Wave) is már házon belül van.

A Google kínai versenytárs a Baidu, és nem csak az internetes keresés területén. Ők is dolgoznak az önvezető autón, és sokkal optimistábbak a megvalósítás időtávját tekintve. Ők úgy gondolják, hogy pár éven belül készen lesznek a sorozatgyártásra, és 2021-ig a tömegtermelés is beindul. A tesztelést hamarosan Amerikában is beindítják ( a K+F részlegük már ott van Kaliforniában, a Google szomszédságában), és az autómegosztó hálózatokkal is tervezik az együttműködést.

Az még kérdés marad, hogy akarjuk-e mi ezt. Sőt, az is kérdés, hogy elérhető-e a kritikus tömeg, elég ügyfele lesz-e a szolgáltatásnak.

Emerging-Technology-Hype-Cycle-for-2016_Infographic_revise2-peakNézzük, hogy hol vannak a kedvenc témáim a csinnadratta mértékével mérve! A Gartner terminológiájában a smart robots, a connected home, a cognitive expert advisors és az autonomous vehicles nevet viselik. Azt még nem látom az ábrájukon sehol, amit az előző hosszú bekezdésben leírtam. Vajon felkerül valamikor a listájukra, mikor, hova és milyen elnevezéssel?

Szóval, hol vannak? Mind a túlfűtött várakozások kidurranása közelében. Az önvezető autó egy picit túljutott ezen, és éppen lefelé indul az illúzióvesztés vályújába. A Gartner szerint tíznél több éve van még ahhoz, hogy az utolsó szakaszba, a tömeges használat fennsíkjára felkapaszkodjék. Hogy látják ezt a gyártók? Az előbb írtam, hogy a Baidu szerint már csak pár év van a tömegtermelésig. A Tesla is optimista volt egy évvel ezelőtt, amikor 2020-21-re tették az elkészültét. Elon Musk akkor azt mondta, hogy ezt követően még néhány év kell a jogi keretek megalkotásához. (Ezt az Egyesült Királyságban már meg is kezdték.) Meglátjuk, kinek és hogyan lesz igaza…

A másik három technológia még felfelé kapaszkodik, és még várja őket a csúcs, de gyorsabb fejlődést jósolnak nekik, 5-10 év múlva kerülhetnek tömeges használatba. Én is kevesebb akadályt és veszélyt látok ezekben, mint a teljesen automatikus autókban. Nem azért, mintha biztonsági szempontból jobban rendben lennének az internetre kapcsolt házak vagy a robotok, hanem azért, mert a hibák kisebb baleseteket okoznak, mint az autók esetében. Vagy most így látszik… (Érdeklődőknek: korábban az Okos adat és az Intelligens félelem című cikkeimben is töprengtem azon, hogy mi történhet és hogyan.)

Kedves Olvasó! Mit gondolsz a Gartner jóslatairól? Mik a várakozásaid? Melyik új technológiában látsz lehetőséget az életünk jobbá tételére?

 

Advertisements

4 thoughts on “Túlfűtött várakozások?

  1. A Gartner Hype Cycle sztori az emberi lélek rejtelmeiről szól, és a legkevésbé az objektív értékekről, vagy inkább arról, hogy egy-egy megoldás tekintetében várhatóan mikor lesz rá igényünk.
    A módszertan legnagyobb kihívása az, hogy egy technológiát, “megoldáscsomagot” egy kalap alá vesz akár többezer mutációjával (melyek a technológiai megvalósításon túl gondolkodásmódban, kiterjedtségben is jelentősen eltérhetnek), és nem lehet tudni, hogy épp melyikre gondolnak.
    Jobban örülnék egy olyan tanácsadói megoldáscsomagnak, amelyik azt mutatja be, hogy melyik technológiának mire van szüksége a “Chasm Crossingjára”.
    + Kapcsolódva: https://fabianzoltan.wordpress.com/2015/10/18/kell-e-hinnunk-a-gartner-hype-cycle-modellnek-az-iot-eseten/

    Kedvelés

    • Az valóban nagy kihívás, hogy milyen elnevezéseket használunk, és azokon mit értünk.
      Igen, hálózatba kapcsolt ipari és közlekedési cuccok már sok-sok éve vannak. Mi más most? Tele lesznek (vannak) a háztartások és az emberek mindenféle félig-meddig “okos” eszközökkel, amik a nyilvános internetre kapcsolódnak. A cégek esetében (remélhetőleg) inkább magánhálózatra, de azok sincsenek teljesen leválasztva a nyilvános internetről. Az új funkcionalitás az, hogy olyan eszközök kezdenek el (felhőn keresztül) egymással kommunikálni, amiket nem arra terveztek. Az egyiknek a tervezője nem is tudott a másiknak a létezéséről. Ebben harmadik gyártók eszközei és felhős szolgáltatásai játszanak szerepet.
      Olyan eszközök is kommunikálnak, amiknek különböző tulajdonosaik vannak, és a tulajdonosok nem tudatosan vesznek részt ebben a kommunikációban.

      Kedvelés

  2. Visszajelzés: Digitális izék és tanulás | Kerékfy Pál

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s