Ha nincs időm…

Olvastam valamit, gondolataim támadtak a cikk alapján, véleményem van róla. Időm viszont nincs egy valamire való cikk megírására. Mi legyen?

scoop.it headerÍgértem néhány héttel ezelőtt, hogy erről is írok majd – most jött el az ideje. Szóval, mi legyen, ha szeretnék írni, lenne is miről, de nincs rá időm? A téma elég gyakran úgy kerül elő, hogy olvasok valami érdekeset, beindul az agyam, gondolkozom rajta. Ha nem írok belőle egy bejegyzést a blogomra, akkor csak megosztom az olvasott cikket, és fűzök hozzá pár mondat megjegyzést.

A saját vélemény hozzáadását általában, mindenkinek javaslom, amikor az interneten talált írást közzéteszi a Facebookon vagy máshol. Miért? Érdekel, hogy mi a barátom véleménye, milyen céllal teszi az orrom elé a cikket. Érdekesnek, jónak, rossznak, okosságnak, butaságnak tartja? Ez a saját vélemény jobban motivál arra, hogy elolvassam, mintha csak egy linket látnék. Ez különösen fontos akkor, ha a megosztott cikk címe nincs összhangban a tartalmával (ami, sajnos, egyáltalán nem ritka).

Ha sokat olvas valaki, akkor érdemes összegyűjtenie, rendszerbe szednie az olvasott és írásokat. Ha több témába tartoznak, akkor külön-külön, témánként is elteheti. Van erre sok jó megoldás, ki-ki kialakíthatja a magáét, vagy választhat az erre kitalált jobbnál jobb rendszerek közül. Én most azt írom le, amikor a megosztás és a rendszerezett összegyűjtés egyben történik. Hogy csinálom?

Erre szolgál a scoop.it. Mi ez, és hogy működik? Ez egy content curation rendszer, amiben témák szerint tudom rendezni az olvasott cikkeket, és egyben újra közzé is tudom tenni őket. Eközben hozzáfűzhetem a saját megjegyzéseimet és elláthatom kulcsszavakkal. Sőt, még azt is meghatározhatom, hogy milyen kép jelenjen meg a szöveg mellett. A képet általában az eredeti cikkből választom, de néha előfordul, hogy nincs benne vagy nem kapcsolódik a témához. Akkor keresek egy megfelelőt. (Amint korábban már írtam, kép nélkül nem érdemes írni a közösségi terekben – sokkal kevesebben veszik észre. Viszont nem illik oda nem illő képpel átverni az olvasót.)

Mutatok egy példát:

scoop.it example

Ebben a cikkben volt egy tökéletesen megfelelő kép, így azt használtam. A kép felett az eredeti cím van. Alatta egy mondat a cikkből. Ezt magától kiválasztja a scoop.it, de elég gyakran lecserélem. Mindig az eredeti cikkből származó egy-két mondatot használok itt.

A saját megjegyzésem alatta látszik. Mivel a megosztott cikkek általában angolul vannak, itt össze szoktam foglalni, hogy mit tartok fontosnak az írásban, majd hozzáfűzöm, hogy én mit gondolok róla.

Látszik, hogy a saját szövegbe is lehet linkeket rakni. Ebben az esetben egy korábbi, a témába vágó cikket linkeltem be.

A  szöveg végére szoktam tenni a kulcsszavakat, a szokásos módon a # jellel bevezetve. Ez az összes közösségi térben a címkék megszokott jelölési módja. (Eredetileg a Twitterben találták ki, és hashtag a becsületes neve.) A kulcsszavazás megkönnyíti, hogy keresésekben megtalálják amit megosztottam.

A kép tetején látszik a témakör. Minden megosztás egy témakörbe kerül. Hány ilyen legyen? Szerintem nem érdemes sokat használni, mert akkor nagyon széjjel tagolódnak a dolgok. Legyen kevés, viszonylag szélesre tárt téma, és abba kell beleilleszteni az összes írást.

Hány téma legyen? Ha nem akarunk pénzt adni a scoop.it használatáért, akkor egyszerű a döntés: ingyen csak témát lehet használni. Az ingyenesség további hátránya, hogy csak 2 közösségi tér kapcsolható hozzá. A napi megosztások száma 10-ben van korlátozva – ez nem komoly korlát. Szerintem napi 1-2 a jó darabszám, ha nem akarjuk, hogy a követőink megunják a sok cikket.

Én a “PRO” verzióra fizettem elő. Ebben 5 közösségi térben lehet megosztani, ennyi már elég. Megenged szintén 5 témát, ebből most csak hármat használok. Van még egy jó tulajdonsága, ami nekem fontos: lehet időzíteni. Ezt a lehetőséget állandóan igénybe veszem. Miért? Éppen azért, hogy nem ömlesszek túl sok mindent az olvasóimra. Amikor több érdekes cikket találok (és ez általában így van), beosztom, hogy napi egy, esetleg kettő, jelenjen meg belőlük. Volt már, hogy másfél hétre előre megtelt a naptár. Ja, igen, naptár. Beírom a naptáramba, hogy mikor, mi jelenik majd meg. Így tudom elkerülni, hogy túl sok legyen belőlem. (Feltéve, hogy nem felejtem el beírni a naptárba.)

Lehet erről még sokat írni. Bevallom, írtam már róla februárban Kurátor címmel. Ott egy kicsit más szemszögből foglalkoztam a témával, és ott vannak pontokba szedett gyakorlati tanácsok is. Érdemes elolvasni!

Végezetül: itt található az én scoop.it oldalam, rajta a három témám. Jó böngészést!

 

Időzavarban

Pár hete említettem, hogy akkor is lehet írni, amikor időzavarban vagyunk. Holnap éppen erről írok.

Most éppen nagyon aktuális, mert abszolút időhiányban szenvedek. Sikerült két egyetemen és egy főiskolán összesen hat tantárgyat (heti 16-26 tanított órát) bevállalnom. Ez a hét különösen zsúfolt lett, négy nap tanítok, a másik két nap pedig érdekes konferencián vagyok.

Ma a CIO Budapest, holnap az INFOTÉR. Ez utóbbin “A JÖVŐ NEMZEDÉK KOMPETENCIÁI – ÁLOM ÉS VALÓSÁG” címmel vezetek kerekasztal-beszélgetést nagyszerű résztvevőkkel az oktatás és képzés minden részterületéről.

2016-visz-panel

Talán észre is vetted Kedves Olvasó, hogy a kedd délelőtt esedékes beharangozó elmaradt. Kedden még nem voltam biztos abban. hogy elkészül az eheti írásom (bár már hétfőn belekezdtem, de az órákra készülés magasabb prioritású volt). Ma estére meglettem vele, holnap délelőtt jön bár akkor már a konferencián ülök majd 🙂

Viszlát holnap!