Önkiszolgáló egészségügy?

Partnerség az orvos, a páciens és az okos gép között. Lehetséges? Hová vezet?

Arról már sok szó esett, hogy milyen új műszaki lehetőségeket hoztak és hoznak az évek és a hónapok, és azokra milyen zseniális új rendszereket és szolgáltatásokat építenek innovatív alkotók. Az sem új téma, hogy ezek alaposan felforgathatják az életünket. Sok területen van bennük javítási potenciál, de veszélyeket is látunk. Amit még nem látunk, az az egyenleg: melyik oldal lesz nagyobb és fontosabb.

Arról is sok szó esett már, hogy ezek az új dolgok tönkreteszik az emberi kapcsolatokat, de új lehetőségeket is teremtenek. Az új lehetőségeknek néha nem örülünk, máskor lelkesítenek. Ha a munkánkra gondolunk, ott is kétarcú a változás: megszabadít unalmas, fárasztó és veszélyes feladatoktól, és elveheti a megélhetésünket, de létre is hozhat érdekes és izgalmas új munkaköröket. Elég szép irodalma van az automatizálás, a robotok és a mesterséges intelligencia bevetése által előidézhető jó és rossz változásoknak.

Na, ezekről nem lesz itt és most szó!

Ki nem került még abba a helyzetbe, hogy azon a területen, amiről sokáig tanult (iskolában és munka közben), amihez ért, amit jól csinál, civilek, hozzá nem értők osztják az észt? Nem látok sok jelentkezőt… Az ész osztásának változatos formái vannak, és kiválóan alkalmas rá a Facebook és az összes többi internetes felület. Az a szakmai elkötelezettségünktől és rendelkezésre álló energiánktól függ, hogy figyelmen kívül hagyjuk, lehülyézzük, vagy megpróbáljuk elmagyarázni, hogy miért butaság vagy egyenesen káros a megosztott okosság. Ez utóbbi komoly akadályokba ütközik, ha az észosztó nem ért a témához, és a kritikus gondolkodás sem az erőssége.

Képzeld el kedves olvasó, hogy orvos vagy, sokat tanultál, és évtizedes szakmai tapasztalatod van. Megvan? Jön egy páciens, aki finoman (kérdésbe csomagolva) vagy kevésbé finoman, esetleg támadóan megkérdőjelezi a tudásodat. Honnan vette az ismereteket és a bátorságot? Manapság jobbára nem a szomszédasszonytól, hanem az internetről. Tudjuk, hogy az a forrása rengeteg jó és hasznos információnak, és sokkal több butaságnak vagy egyenesen szándékos hazugságnak. Hogy tudjuk kiválogatni a jót, kidobni a rosszat? A korábbi tudásunk használatával! De mi van akkor, ha annak ellentmondó, amit a beteg mond? Biztos, hogy nincs igaza? Honnan tudhatom? Az orvostudományban is felgyorsult a régi tudás megdőlése és az új tudás létrejötte, akár 5-10 év alatt jelentős változásokat hozhatnak a kutatások. Sőt, az új módszerek, beleértve az mesterséges intelligenciát is, még gyorsabbá teszik ezeket a folyamatokat.

A tudomány és a technika fejlődésével egyszerűen lehetetlen lépést tartani! Így van ez az élet minden területén, és így van ez az egészségügyben is, ahol világjelenség a szakemberhiány, a túlterheltség és a rossz hatékonyság. Emellett világjelenség az is, hogy nyoma sincs az egyenlőségnek az orvos és a beteg viszonyában. Ez elég nagy baj, mert közös érdek az egészség megőrzése vagy helyreállítása, azonban jó viszony és kölcsönös bizalom nélkül ez nehéz feladat.

Képzeljük el, hogy a páciens mérési eredményeket hoz. Nem csak a legegyszerűbbeket, mint pulzus, testhőmérséklet és vérnyomás, de másokat is, pl., a vér oxigéntartalma, vércukor, EKG, akár terheléses is, és nem egy-egy pillanatnyi értéket, hanem 24 órás mérések eredményeit, napokra vagy hetekre vonatkozóan. Kincsesbánya, ugye? Hihetetlen mennyiségű adat, és nem csak az alapadatok, hanem mellettük ott van az is, hogy mit csinált: ült, sétált, futott, feküdt, aludt, milyen mélyen aludt. Talán az is, hogy mit és mennyit evett és ivott. Összefüggések tárháza nyílik meg előttünk! Most már csak elemezni kell a sok-sok adatot, és meg kell találni a lényeges összefüggéseket! Ki fogja ezt elvégezni? Ki fogja egy hét, 168 óra EKG, szívverés, vérnyomás, oxigén szaturáció és vércukor értékeit átnézni, összevetni egymással és a páciens tevékenységével, aktivitásával, táplálkozásával? Ehhez orvos kell, esetleg több orvosi szakma szaktudásával.

Most jön a csavar! Mi van, ha nem orvos elemzi ezt a rengeteg információt? Ki végezheti ezt el? Mind tudjuk, hogy a betegek igyekeznek a saját laboreredményeiket értelmezni – majd pedig aggódó kérdéseket tesznek fel, bár sok esetben nincs okuk az aggodalomra, mert nem egy-egy mért értéket kellene megnézni, hanem azok egymáshoz való viszonyát. Ez már szakmai tudást igényelne, nem lehet egy táblázatból kinézni. Honnan veszi a páciens ezt a szaktudást? Az IT-ból, ott is több helyről. Az egyik forrása az a sok kütyü, amit magunkra tudunk aggatni, gyűjti az adatokat, elküldi a gyártó vagy szolgáltató központjába, ahol feldolgozzák és mindenféle összesítéseket és statisztikákat készítenek belőle. Ezeket megkapja a használó, és kaphat még diagnózist és esetleg terápia alternatívákat. Ez nagyszerű, hiszen az egyszerű földi halandó rendelkezésére áll rengeteg tudás, amit hozzáértő emberek beépítettek az eszközökbe és a mögöttük lévő rendszerekbe. Másrészt ijesztő is, mert a hozzá nem értő használó félreértelmezheti az információkat és a tanácsokat!

Van esély arra, hogy szakorvosi minőségű diagnózist és tanácsokat adjon egy ilyen rendszer? Azt hiszem, van, és egy-egy szűk szakterületen már nagyon jó eredményeket értek el a mesterséges intelligencia bevonásával – néha kicsit jobbat is, mint a gyakorlott orvosok. Hogy lehet ez? A gép elemzések és összehasonlítások millióit tudja elvégezni egy pillanat alatt, és ehhez feldolgozott, elemzett esetek millióit tudja felhasználni. Az ember ennyi elemzést sose tud elvégezni.

Nos, a mesterséges intelligencia még nem áll az emberek rendelkezésére, de részeredmények már vannak. Az a rengeteg fitnesz és egészségügyi app, amiket eddig kifejlesztettek és a közeljövőben ki fognak fejleszteni, sok mérési eredményt, és azok elsődleges elemzését tudja nyújtani. Az lenne a fontos, hogy ezek eljussanak az orvosok kezébe, és ők hozzák meg a döntéseket a diagnózisról és a terápiáról. Eljutnak hozzájuk?

Mi kell ehhez? Bizalom és nyitottság! A beteg általában bízik az orvosában, hogy az rendelkezik a szükséges tudással és tapasztalattal, és azt a betege érdekében használja fel. Vajon abban is bízik, hogy bátran elmondhatja neki, megbeszélheti vele mindazt, amit az állapotáról, a betegségéről, a gyógyulásáról innen-onnan összeszedett? És az orvos? Nyitott arra, hogy “nem hivatalos” mérési eredményeket, elemzéseket, értékeléseket vegyen figyelembe? Megbízhat az ismeretlen eredetű adatokban? Megbízhat az “okos” gépek által adott javaslatokban?

Ezek súlyos kérdések, és alaposan meg fontolni, hogyan viszonyulhatunk az okos eszközökből és a mögöttük lévő felhőkből kijövő információhoz! Jó lenne, ha valahonnan tudni lehetne, hogy melyik kütyü működik jól és megbízhatóan, melyik éri el az orvosi és laboratóriumi műszerek színvonalát – de ilyen információ ma még nem áll rendelkezésre. Lelkes orvosok tesztelnek sok-sok eszközt, de az egy-két ember által rövid ideig végzett tesztek nem is jönnek a hivatalos minősítések közelébe megbízhatóság szempontjából.

Mit tehetünk, hogyan érdemes ezeket kezelni? Úgy gondolom, hogy mindenképpen kell ebben a témában is a párbeszéd az orvos és a páciens között! Az orvosnak óriási segítség lehet, ha olyan vizsgálatok eredményeit hozza tálcán a beteg, amiket fel se tudna neki írni, és ezekből kaphat egy általános képet, és felfigyelhet olyan rendellenességekre, amik vagy nem okoznak még tünetet, vagy nem panaszkodik miattuk a beteg. Utána jöhet a hivatalos kivizsgálás, de már nem találomra, hanem ezekre alapozva, pontosan célozva.

Az még nagyobb segítség az orvosnak és a páciensnek is, ha évekre visszamenőleg vannak idősorok, és az egyébként alig észrevehető lassú változások is kibuknak. Ha az adatokat folyamatosan rögzítettük, akkor nem a romló emlékezet, hanem szilárd tények alapján vizsgálódhatunk. Ha egymás mellé rakjuk a fizikai aktivitás (gyalogolva és futva megtett távolság, edzés ideje, lépésszám, leúszott táv, stb.), a pulzusszám, a vérnyomás, a testsúly, a testzsír százaléka, és még sok más mérhető adat értékeit, valamint a közérzetet, a betegségeket, és ki tudja még mit, akkor a páciens és az orvos is megértheti, hogy minek milyen hatása van, és mit érdemes megőrizni, min lenne jó változtatni. Ha ezt az elemzést jó szoftver, “okos” gép végzi, akkor hamarabb, gyorsabban és több összefüggést tud feltárni, mint mi magunk tudnánk.

Hadd tegyek mellé még néhány mérést és analízist, amiket ma még nem tudunk a telefonunkkal elvégezni, de talán hamarosan igen: rendellenességek a DNS-ben, antitestek vagy specifikus fehérjék a vérben, ultrahangos vizsgálat, bőrből vagy nyálkahártyáról vett minták elemzése. Megtehetjük, hogy ezeket figyelmen kívül hagyjuk, mert nem “hivatalos” forrásból származnak? Szerintem nem!

Hogy áll most a világ ebből a szempontból? Nem tudom, próbált-e már valaki úgy menni a háziorvosához, hogy vitt magával egy halom adatot, pl.: genetikai tesztek eredményeit (mint: gyógyszerérzékenység, milyen betegségek veszélyeztetik genetikai alapon), életmóddal kapcsolatos adatokat (mint: fizikai aktivitás, alvásminőség) évekre visszamenőleg, laborvizsgálatok adatait szintén évekre visszamenőleg (több ezer adatot). Azt hiszem, hogy a háziorvosok egy része világgá szaladna, ha kezdenie kellene valamit ezzel az adattömeggel…

Van olyan orvos, aki örömmel fogadná hasznosítaná? “Véletlenül” tudom, hogy van. Talán meglepő lesz, de az általam ismert példa magyarországi. (Enyhítő körülmény: a páciens is orvos.)

Azt remélem, hogy a nem is távoli jövőben ez nem a meglepő kivétel, hanem a megszokott módszer lesz. Persze, mint mindenhol, itt is kettőn áll a vásár. Nem csak a nyitott gondolkodású és mindezekre felkészült orvosokra van szükség, hanem olyan emberekre, akiket komolyan érdekel az egészségük, és nem akkor kezdi érdekelni őket, amikor megbetegszenek, hanem viszonylag fiatalon kezdenek a hosszú és egészséges életre felkészülni. Ha okosan élünk a tudomány és a technika lehetőségeivel, akkor nyitva áll előttünk ez a lehetőség.

Ahogy eddig, ebben az írásomban is ötvöztem sok mindent, amit olvastam a saját gondolataimmal, de most nem tűzdeltem tele hivatkozásokkal. Akit érdekelnek a téma részletei, olvassa dr. Meskó Bertalan (a futurista orvos) írásait! Én is sokat olvasom őt.

Reklámok

One thought on “Önkiszolgáló egészségügy?

  1. Visszajelzés: Uborkaszezon OFF | Kerékfy Pál

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s