Jó úton járnak!

Sok jó példa – remélem ragadós!

Forrás: a Bálint Márton Általános Iskola és Középiskola Hipersuli tanári csapatának pályázata

Forrás: a Bálint Márton Általános Iskola és Középiskola Hipersuli tanári csapatának pályázata

A múlt héten megírtam, hogy kik nyerték a VISZ és a Scientific Games Kft. díját, amit középiskolai tanári csapatoknak írtunk ki a modern technika lehetőségeinek iskolai, oktatási alkalmazását elismerendő. Ahogy írtam, kifejezetten nem az informatika oktatása érdekelt minket, hanem egy sokkal fontosabb cél: az informatikai eszközök használata az oktatásban és a tanulásban, és ezen keresztül a szükséges kompetenciák elsajátítása, gyakorlása. A közeljövő írástudói azok lesznek, akik jól forgatják ezeket az eszközöket, úgy és arra tudják használni őket, ahogy azok hasznosak.

Sokszor hallottuk, hogy nem az iskolának, hanem az életnek tanulsz, de ez általában nem látszik igaznak a diákok számára. Ha mindig valamilyen „megmérettetésre” készítjük fel őket, legyen az érettségi, felvételi, nyelvvizsga vagy PISA-felmérés, akkor a kimeneti követelményeknek való megfelelés a tanulás célja. Nem mondom azt, hogy felesleges a diákok teljesítményének mérése és a kimeneti követelmények teljesítése, de látom annak a veszélyét, amikor ilyen könnyen, szinte mechanikusan értékelhető feladatokat teszünk eléjük. A sikeres iskolák és tanárok az adott mérési módszerre optimalizáltan tanítanak. Ezzel az a baj, hogy mindegyik vizsga a múltról szól. Azt tükrözi, hogy a készítői mit gondoltak fontosnak évekkel ezelőtt. A világ viszont gyorsan változik, és bár a tudás maga nem avul el gyorsan, a megszerzésének és felhasználásának módszerei állandóan változnak.

Nem szabad úgy felnőniük a gyerekeknek, hogy a számítástechnikai eszközök és az azokkal elérhető hihetetlen mennyiségű információ (és manapság már tudás is) valami félelmetes, ismeretlen, sőt rossz és üldözendő dolgok legyenek! Talán tudjuk ezt, de mégis sok iskolában „üldözik” az okostelefonok és táblagépek órán való használatát. Az már külön kegynek számít, ha egy diáknak megengedik, hogy azon jegyzeteljen, az értelmes használatát viszont nem tanítják. Amíg otthon és az iskolában „gépezés” és „netezés” a modern technika használatának a neve, és valami időrabló, káros tevékenységnek tekintjük, addig ne számítsunk arra, hogy jövőálló tudással, az életben való eligazodásra képesen kerülnek ki a gyerekek az iskolából. Ezen az sem változtat, ha minden tesztet sikeresen töltenek ki.

Azt talán nem tudjuk ma megmondani, hogy pontosan mik azok a képességek és begyakorolt tevékenységek, amik 15-20 év múlva majd kellenek az akkori világban való eligazodáshoz és sikeres élethez, abban talán egyetérthetünk, hogy a mai modern technika készségszintű használata jó alapot ad azok elsajátításához. Jót beszélgettünk, vitatkoztunk erről a kérdésről az idei INFOTÉR konferencián – további kapcsolódó gondolatok az arról szóló cikksorozatban megtalálhatók.

A kicsit hosszúra sikerült bevezető után arról lesz szó, hogy a két díjazott mellett milyen eredményekért részesítette a VISZ elismerő oklevélben a többi pályázó csapatot. Emlékeztetőül, a két díjazott csapat a Hajdúböszörményi Bocskai István Gimnázium és a Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum Vásárhelyi Pál Kereskedelmi Szakgimnáziuma egy-egy tanári közössége volt.

Az elismerő okleveleket kiérdemelt csapatok ezekből az iskolákból kerültek ki:

  • Bálint Márton Általános Iskola és Középiskola (Törökbálint)
  • Budapest XIV. Kerületi Szent István Gimnázium
  • Földes Ferenc Gimnázium (Miskolc)
  • Lauder Javne Zsidó Közösségi Óvoda, Általános Iskola, Középiskola és Zenei Alapfokú Művészeti Iskola (Budapest)

Nagyon változatos képet mutatnak ezek az iskolák. Az egyikben még az elején vannak, még éppen csak alakul az informatika sok tantárgyban való használata, a másikban több mint tíz éve ez az alap.

A pályázatokból is látszik, hogy hihetetlen bőségben állnak rendelkezésünkre a tanításban felhasználható szoftverek és rendszerek, és élnek is a lehetőséggel a tanárok. Néhány a sok-sok használt eszköz közül:

Classdojo ESLFlow EGO4U
freerice Quizlet flocabulary.com
education.com Superteacherworksheets.com Kahoot
Tedtalks Anglophenia Ted-Ed
Crash Course Beyond the Trailer Moodle
Geogebra Facebook sites.google.com
Slideshare Prezi Youtube
NEO LMS OneNote PowerPoint

Nem csak meglévő eszközöket és tananyagokat használnak, hanem maguk is fejlesztenek a tanárok – és ne arra gondoljunk, hogy az informatikusok programoznak. Nem, a tanárok, a humán tárgyak tanárai is, maguk használják alkotó módon a technika adta lehetőségeket. Ezzel egyben mintát is adnak a diákjainak arra, hogy nem a korlátozódnak a fejlesztési lehetőségek csak azokra, akiknek ez a szakmájuk. Mindenki bátran belefoghat ilyesmibe, és még sikerrel is járhat. Sőt, azt is láthatják, hogy a tanár is tanul és fejlődik, nem ragad meg a valamikor megtanult ismeretekben. Talán ez az egyik legfontosabb haszon a gyerekek számára: a folyamatosan tanuló felnőtt látványa. Hátha ők is ilyenek lesznek!

Fontos aspektusa ezeknek a módszereknek, hogy távoktatásban is használhatók, illetve az órákról hiányzott tanulók számára is elérhetővé teszi az órai anyagot. Ezekkel a lehetőségekkel élnek is az iskolák. A tanulók az online tanulás során nagyobb szabadsággal rendelkeznek, nagyobb a saját felelősségük, és így autonómiájuk is fejlődik. Szakköri munkát is végeznek, szaktárgyi versenyeket is tartanak online csatornákon.  Sőt, nemzetközi online projektekben is részt vesznek, ahol akár tucatnyi európai és ázsiai iskola diákjai együtt hozzák létre a végeredményt (pl.: Asia-Europe ClassroomNet).

Arra is figyelnek a jó tanárok, hogy ne az eszköz uralkodjék, az maradjon csak eszköz. Akkor kell használni, amikor valóban hozzáadott értéke van – ez az érték lehet az ismeretek bővítése vagy rögzítése, kompetencia fejlesztése, vagy akár segítség a tananyag könnyedebb, játékosabb feldolgozásában. Több tanár is fejleszt és használ játékokat a tantárgya oktatásában. Olyan feladatokat adnak ki, amiket a gyerekek önállóan vagy csoportosan, a tanár részvétele nélkül is meg tudnak oldani. Eközben kutatniuk, keresniük is kell, és együtt kell működniük. A kutatás és az adatgyűjtés során megtanítják őket a források értő használatára.

Az ő tanítványaik közül több olyan felnőtt kerül majd ki, aki érti ezt a világot, nem vész el benne, nem lehet olyan könnyen félrevezetni, mint ahogy azt ma látjuk. Ehhez azzal is hozzájárulnak a tanáraik, hogy a gyakorlatban, iskolai és tantárgyi Facebook-csoportokban mutatják meg nekik a jó használatot.

Ehhez tegyük hozzá ismét, hogy nem műszaki vagy természettudományos tárgyakról van csak szó! A pályázók 23 tantárgy tanításában használják aktívan a modern technikát (a lista az előző cikkben található).

Nagyon örülök, hogy ennyi jó példával találkozhattam a pályázat kiértékelése során, és bízom benne, hogy egyre több és jobb pályázatot kapunk majd az évek során. Ők már hosszabb-rövidebb ideje azon az úton járnak, amire minden iskolának hamarosan rá kell lépnie, ha releváns akar maradni. Azok, akik még az elején járnak az útnak, keressék meg a fent említett iskolákat – szívesen mutatják az utat.

Reklámok

One thought on “Jó úton járnak!

  1. Visszajelzés: 2016 | Kerékfy Pál

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s