Közösségi innováció?

Innováció a közösség erejével? Mindenki benne lehet? Mindenki alkalmas rá?

innovation-managementMár évek óta a csapból is az innováció, az új megoldások, a megújulás szükségessége folyik. Vajon lehet azt közösségi módon, mindenkit bevonva csinálni?

Lássunk néhány véleményt!

A közösségi együttműködés nem helyettesíti teljes mértékben az innovációs folyamatot, csak annak egy fontos eleme írja Jeffrey Phillips (OVO) a Why social networking is not innovation című cikkében.  Ahogy ő mondja: „The larger the group, the more the thinking and ideas will revert to the mean. So you can’t expect really insightful or disruptive ideas from this approach.”, vagyis az egyik hátrányának éppen azt tartja, hogy nagyon széles körből jönnek a résztvevők, és emiatt alacsony színvonalú ötletek kerülnek elő, nem jobbak az átlagosnál.

Ez egy arisztokratikus megközelítés – ami nem meglepő attól, aki az innováció menedzsmentjéből él. Magam nem értek egyet vele, és elég sokan vannak egy állásponton velem. Ők azt tartják, hogy az innovációt segíti a rendszerek és folyamatok nyitottsága, hiszen a legjobb ötletek a szervezet bármelyik tagjától származhatnak. “Especially for innovation, it’s best to be as open as possible. The best ideas and information don’t necessarily come from the top of the organization. They can come from anywhere.” (Carol Rozwell, Gartner)

Kedves Olvasó! Van tapasztalatod innovációt segítő rendszerekkel (Innovation Portal és hasonlók)? Jól működtek?

Én is inkább a Gartner által hangsúlyozott „plebejus” megközelítést kedvelem. Nem csak az innováció területén, de általában, a munkában és a döntések meghozatalában érdemes minél több ember szürkeállományára támaszkodni (különben minek fizetjük őket?). “Collaboration can bring together a divergent set of perspectives, which has been shown to lead to better decision-making and problem solving.”  (Debra Louison Lavoy, Open Text) Ehhez is hozzátehetjük, persze, hogy az Open Text meg ezen a piacon van jelen, a saját együttműködési megoldásuk piacát is növelik ezzel a véleménnyel.

Jeffrey Phillips véleményével ellentétben – aki szerint csak az ötletek felvetésében használható az együttműködési rendszer, és arra sem jó – szerintem a további lépésekben is van szerepe:

Az ötletek megvitatása, kiegészítése, a használati lehetőségek felkutatása: Ez az a terület, ahol a széles körű együttműködés, mindenki bevonása a legfontosabb. Hányszor fordul elő, hogy az ötlet felvetője nem is látja át az összes felhasználási lehetőséget! Ne számítsunk arra sem, hogy a „felkent” innovátorok (akik a hagyományos módszerek esetén minősítik és rostálják az ötleteket) képesek lesznek erre! Ha az egész tagságnak lehetőséget adunk az ötlet megrágására és javítására, sokkal több esélyünk van az eredményes megvalósításra és felhasználásra. A vita közben előkerülhetnek jobbnál jobb alkalmazási területek is.

A meglévő termékek, szolgáltatások, folyamatok és eszközök megújítása, jobbá tétele: A napi munka során mindenkinek akadnak negatív tapasztalatai. Ha valami nem úgy működik, ahogy szeretnénk, nem a legjobb eredményt hozza, mit csinálunk? A dohányzóban vagy kávézás közben füstölgünk egy kicsit, és megyünk vissza változatlan módon dolgozni. A legtöbb ember nem veszi a fáradságot és a bátorságot, hogy szóljon a főnökének. (A főnöknek van éppen elég fontosabb dolga.) Ha a kávézás helyett (vagy mellett) a szélesebb közösségnek is elmondjuk a problémánkat, kiderülhet, hogy nem csak a mi problémánk, hanem sokaké, és javítási ötlet, sőt megoldás is születhet (mindenféle nagyszabású terv és projekt nélkül). A GM-nél történt (és évekig tartott) tragikus hibák kapcsán már írtam erről.

Ehhez szorosan kapcsolódik az a megfigyelés, hogy a vevői vélemények megjelenítésére is alkalmas az online együttműködés. Ezekről is jó eszmecsere alakulhat ki, és a negatív vélemények a közös gondolkodásban eredményekké válhatnak. Ebben nem csak a vevői élményért hivatalból felelős személyeknek lehet fontos szerepük, hanem a „gépház” is hozzájárulhat.

Akár még magát az innovációs folyamatot is tudjuk menedzselni. Ennek során két fontos kérdést kell feltennünk és megválaszolnunk:

  1. Mennyire pontosan definiáltuk a problémát?
  2. Ki a legalkalmasabb a megoldására?

Mindkét kérdés megválaszolásában támaszkodhatunk az egész cégre, minden emberre.

  1. A probléma pontos leírásához bárkinek lehet hozzátenni valója, bárki szembesülhetett annak valamilyen aspektusával, akár a gyártás, akár a kereskedelem, akár a szerviz területén dolgozik.
  2. A megoldáshoz is bárki hozzáteheti a magáét, szintén bármelyik részlegből. Az előbb idézett cikkben van néhány példa, ami azt mutatja, hogy a „tervezetlen” kapcsolatok emberek és részlegek között nem várt eredményeket hoznak.

Nem sokan fogják pusztán az innováció javítása érdekében kialakítani a cégen belüli online együttműködést, de érdemes ezt is belevenni a kalkulációkba. (Persze, az innováció nehezen számszerűsíthető előre.)

Kedves Olvasó! Van olyan élményed, amikor valamilyen új vagy jobb megoldás született a”laza” beszélgetésekből, a „hivatalos” csatornák kihagyásával?

 

 

 

Reklámok

6 thoughts on “Közösségi innováció?

  1. Visszajelzés: Mindig valami mást akarunk? | Kerékfy Pál

  2. Visszajelzés: Elvesztegetett idő? | Kerékfy Pál

  3. Visszajelzés: Beteszi a lábát | Kerékfy Pál

  4. Visszajelzés: Mire és hogyan jó a “céges Facebook”? | Kerékfy Pál

  5. Visszajelzés: Online együttműködés – CIO | Kerékfy Pál

  6. Visszajelzés: Innováció: Mindenki benne van? | Kerékfy Pál

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s