Behálózva?

Konkrétan és átvitt értelemben is be vagyunk hálózva! Hogy viszonyulunk hozzá? Szívesen vesszük!

Social Network Analysis VisualizationAz idei CIO Hungary konferencia a „Behálózva” címet viselte, és ez a cím valóban találó – több értelemben is. Fizikai értelemben: be vagyunk kötve mindenféle hálózatokba, magánemberként a drótos és a mobil internetbe, cégként egyéb magánhálózatokba is. Ez jó nekünk, kell nekünk, szükségünk van rá, örülünk neki!

Be vagyunk hálózva a sokféle „közösségi háló” által is, legyen az a Facebook, a Twitter, a LinkedIn, a Google+, vagy bármi más. A munkában még egyebek is összekötnek minket a kollégákkal és másokkal, sok online helyen dolgozunk együtt, gyűjtünk és osztunk meg információt és tudást egymással (pl.: a céges közösségi együttműködésben).

De itt még nincs vége! A munkánkkal kapcsolatos és a személyes adataink egy része a „felhőben” van. Csak sejtjük, hogy merre vándorol, és ki, mit kezd vele. Ha azt gondoljuk, hogy sokan és sok mindenre használják fel, akkor nem tévedünk…

Braun Péter (a VISZ elnöke) rövid bevezetőjében ezt az utóbbi fajta behálózást hangsúlyozta – ennek is a cégeket érintő részét. Bekövetkezett a nagy nyitás, mindenki mindenhez hozzáfér, és minket is mindenki lát. Össze se tudjuk szedni, hogy merre vannak az adataink, hová jutott el a rólunk szóló információ. Ami egyszer nyilvánossá vált, az nyilvános is marad. Ezt a helyzetet kiki a vérmérséklete szerint kezeli, és nagy egyensúlyérzék kell ahhoz, hogy megtaláljuk a nekünk megfelelő megoldásokat.

Kétféle módon is ki vagyunk szolgáltatva a behálózottságunknak: egyrészt fizetünk a kapcsolatért (manapság tipikus, hogy a drótos és a mobil internetért is fizetünk, családonként többszörösen is, meg még a munkában is). Ezek általában nem nagy összegek havonta, de többszörözve már igencsak észre lehet venni. A másik kiszolgáltatottságunk az adatainkhoz kapcsolódik. Lépten-nyomon ki kell adnunk egy csomó információt magunkról, hogy benne lehessünk az élet vérkeringésében. Persze, úgy tűnik, mintha a saját szabad döntésünk lenne…

Vissza a cégekhez és a felhőhöz: migrálni vagy integrálni? Az előbbi, a teljes beköltözés a felhőbe nem nagyon jön szóba céges szinten – valami mindig marad helyben, a saját rendszereinkben. Az integrálás, a rendszerek összekapcsolása szokott a járható út lenni. Braun Péter arra figyelmeztetett minket, hogy az összekapcsolás nagyon drága és eddig mindig alulbecsülték a költségeket.

Hozzátenném az eddigi két kiszolgáltatottságunkhoz ezt a harmadikat is: a szolgáltatási szerződések váratlan és egyoldalú módosítása. Ezt a jól szabályozott belföldi szolgáltatások esetében is havonta tapasztaljuk (ha egyáltalán elolvassuk a számla végén lévő tájékoztatást, amiből úgy se sokat értenénk). Ha a felhőt használjuk, akkor szabályozatlan területen járunk, itt teljesen ki vagyunk szolgáltatva. Nem csak az árak emelkednek (időnként drasztikusan), vagy ingyenes szolgáltatások válnak fizetőssé egyik pillanatról a másikra, de a szellemi termékünkre is jogot formál a szolgáltató, és nem csak az ingyenes szolgáltatások esetében. Erre az utóbbira az Adobe példáját hozta Takács Tibor a „Földre szállás” című előadásában. Furcsa érzés lehet az Adobe szoftverét használó grafikusnak, hogy minden alkotását szabadon használhatja az Adobe…

Persze megtehetjük, hogy abbahagyjuk a felhő használatát, ha nem tetszik a módosítás, de ez szinte lehetetlen, ha már erősen benne vagyunk. Ezt a szerződéses kiszolgáltatottságot akarja az EU csökkenteni a felhő szolgáltatások szabályozásával. Nagyon erősek a szolgáltatók, nem lesz könnyű őket korlátozni. Meglátjuk…

És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy a felhő megoldások mennyire egyediek, mennyire hiányzik a szabványosítás. Kicsit olyan a helyzet, mint az áram vagy a telefon esetében volt néhány évtizeddel ezelőtt. Nem csak a dugókkal volt baj (azokkal ma is van), de a készülékeket se lehetett mindenütt használni az eltérő és nem kompatibilis „szabványok” miatt. A felhőben is annyi szabvány, ahány szolgáltató… Próbálta már valaki a levelezését máshová költöztetni? Sikerült? Mi lenne, ha valami bonyolultabbat, mondjuk a cég ügyfélkapcsolati rendszerét (CRM) akarnánk másik felhőbe vinni, vagy letölteni és saját rendszerünkben folytatni? Sok időbe és pénzbe kerülne! Na, ezért vagyunk kiszolgáltatva, ezért nem tudunk hipp-hopp váltani, amikor nem tetszik az árak vagy a szerződés változása!  Általában maradunk, tudomásul vesszük a változást.

Ki hozott már vissza valamilyen fontos dolgot a felhőből? Hogy sikerült? Mennyi munka és pénz ment bele?

Ne tévedjünk, a felhő egyáltalán nem csak arról szól, hogy olcsón vagy ingyen kapunk valamit, és cserébe lenyúlják az adatainkat! Sokkal több van benne! Nagyon gyakran innovációt hoz, olyan innovációt, amit másképp nem kaphatnánk meg. Rengeteg ember, rengeteg kisebb-nagyobb (főleg kisebb) cég talál ki nagyszerű dolgokat minden nap. Ezek egy része tényleg nagyszerű, és óriási változásokat képes okozni. Nem is vesszük észre, hogy mennyi mindent használunk, ami ma már természetes, de néhány évvel ezelőtt még csak nem is gondoltunk rá.

Mindenki tud hozni sok olyan példát, ami nagyon megváltoztatta az életünket. Számomra ilyen a telefonon elérhető email és naptár. Nagy szabadságot jelent az, hogy nem vagyok számítógéphez kötve a levelezésben és a programjaim szervezésében! Vagy vegyük a dokumentumok, szövegek tárolását a felhőben: bárhol tudom írni a blogomat, készülni az óráimra, terveket készíteni, a hallgatók dolgozatait értékelni. Ezekhez nem kell rengeteg papírt cipelnem (amit el is hagyhatnék). Sőt azt se kell előre tudnom, hogy min fogok majd dolgozni vonatozás közben. Mindig velem van minden, amire csak szükségem lehet. Ma már alig van olyan, hogy “majd este vagy holnap, amikor gép előtt leszek, megnézem“.

Emlékszünk még arra, amikor sok pénzt adtunk a navigációs eszközért, amin gyorsan elavuló, jó esetben évente frissített térkép volt? Itt a Google ingyenes térképe a telefonokra, a használata csak az adatforgalomba kerül, és új kényelmi szolgáltatásai is vannak (pl.: kapcsolat a naptárral és a névjegyzékkel). Felhőszolgáltatások kapcsolódnak itt össze, és nem csak a Google saját felhője. A budapesti közlekedést azért tudja (szuper pontosan!) megtervezni, mert a Google felhő kapcsolódik a BKK felhőhöz, onnan kapja az adatokat (folyamatosan és pontosan!). Erre, persze, reagálniuk kellett a régi gyártóknak is. A Sygic navigáció már ingyenes lett, a frissítéseket is ingyen adják. Miből élnek? Csak a kép van ingyen, a hangért fizetni kell, és kitaláltak még néhány “prémium” szolgáltatást (videofelvétel, kivetített útvonal, videofelvétel).

Ahogy az egyik kerekasztal-beszélgetésben is hallottuk, az innováció nagy része a felhőből jön. Ezt nap mint nap tapasztaljuk felhasználóként, de így vannak ezzel a vállalatok is, sőt az IT-fejlesztéssel foglalkozók is –  ők is azzal szembesülnek, hogy a semmiből előbukkannak kis cégek, amelyek zseniális új szolgáltatásokat hoznak létre.

Hogyan kavart fel mindent a felhő a cégek életében? Sokféleképpen… Erről majd legközelebb írok.

Szembesül a felhővel a vállalati IT-osztály is. Szerencsésebb esetben maguk veszik észre az újdonságokat, amiket integrálnak, felhasználnak, és jobb, kényelmesebb, olcsóbb szolgáltatásokat tudnak velük nyújtani a belső és külső vevőknek, ügyfeleknek és felhasználóknak. Ez nagyon izgalmas téma, és bonyolult kérdéseket vet fel. Nem maradhat ki az informatikusok életéből, meg kell tanulniuk! Az elmúlt három félévben már röviden, tömören be is vettem az infrastruktúramenedzsment, a mobil biztonság és az IT-üzemeltetés tananyagomba mindkét főiskolán, ahol ezeket tanítom. A marketingeseknek szóló informatika kurzus pedig elképzelhetetlen a felhő nélkül! Ez is szép nagy téma – tervezek írni róla…

 

Reklámok

10 thoughts on “Behálózva?

  1. Visszajelzés: Benne ragadunk a hálóban? | Kerékfy Pál

    • Jó és gyakori kérdés, sőt egyszerű is. A kérdés. A válasz már kevésbé. A teljesen pontos válasz az lenne, hogy “attól függ”, de ezzel nem lennénk közelebb a válaszhoz.
      Összeszedem majd magam, és igyekszem rendesen megválaszolni a kérdést, mert igazán érdemes.
      Most csak röviden. Mitől függ?
      Milyen felhő? IaaS, PaaS, SaaS.
      Mekkora cég, mennyire bonyolult az alkalmazások rendszere, mennyi integrálási feladat lesz, mennyi újabb oktatás kell, mennyi újabb probléma merül fel?
      Mennyire ügyes az IT-vezetés, mennyi kerül az új feladatok közül az IT fennhatósága alá?
      Biztos van még sok részletkérdés…
      Röviden: nem szükségszerű, hogy csökkenjen az IT létszáma, de a feladatok megváltozhatnak. (IaaS esetében szinte nincs is változás, a többi esetben elég sok lehet.)

      Kedvelés

  2. Visszajelzés: Záporozik az innováció! Csak kapkodjuk a fejünket… | Kerékfy Pál

  3. Visszajelzés: Jégeső és felhőszakadás után – barátságos felhők | Kerékfy Pál

  4. Visszajelzés: Elszállingóznak a felhők, jön a közösségi tér | Kerékfy Pál

  5. Visszajelzés: Merre szállnak a felhők? | Kerékfy Pál

  6. Visszajelzés: Nincs uborkaszezon! | Kerékfy Pál

  7. Visszajelzés: Barát vagy ellenség? | Kerékfy Pál

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s