A hatalom megosztása?

Megosztjuk másokkal – mégsem fogy, sőt gyarapszik. Mi az?

sharing_is_caring_by_maichan808-d3rfldsTöbb jó válasz is van erre a kérdésre, például ilyen a szabadság és a szeretet is. Ezek a megosztással csak bővülnek, gyarapszanak, és nem veszítenek értékükből.

Vajon ilyen természetű a hatalom is? Azt hiszem, ebben megoszlanak a vélemények. A hatalom birtokosai általában nem érzik jó dolognak a hatalmuk megosztását.

Hatalom? Milyen hatalom? Abból is annyi fajta van…

Most csak egyféle hatalommal akarok foglalkozni – a tudással. (Meglepetés!)

Ugye a tudás hatalom? Mit jelent ez? Az egyik magyarázat szerint a tudás (és a tanultság) növeli az ember lehetőségeit és képességeit az életben. A „kiművelt emberfő” értékes az országnak és az emberiségnek, és magának az embernek is. A tudás birtoklása növeli az ember reputációját és befolyását, vagyis az erejét, hatalmát. Másik – ennek részben ellentmondó – értelmezése szerint a tudás meg nem osztása, kizárólagos birtoklása adja a hatalmat az embernek.

Ehhez az utóbbihoz kapcsolódva sokszor lehet azt tapasztalni, hogy emberek titokban tartják a tudásukat, nem árulják el a „titkukat”, félnek, hogy mi lesz, ha más is tudja azt, amit ők. Nyáron egy régi barátom mesélt a motorszerelő szakiról, aki a versenymotorokat nagyon fel tudta spécizni. Senki se tudta ugyanolyan jól beállítani. Kérdezték is tőle, hogy mit csinált, mit állított be. Csak az volt a válasza, hogy nem kell azt neked tudnod, hozd csak, mindig megcsinálom. Meddig tart ez a „mindig”? Már elmúlt, magával vitte a tudását…

Kedves Olvasó! Tapasztalsz ilyet a munkádban vagy az emberi kapcsolataidban? Sokan őrzik féltékenyen a tudásukat? Hol a megosztás határa? Mikortól káros az üzletre?

Nem most írok először erről a témáról. Márciusban a közösségi tudásmegosztás kapcsán hoztam szóba.

Most azért merült fel bennem újra, mert egy volt kollégám írt „Miért oszd meg a tudásodat?” címmel, és ez ismét előhozta bennem is a témát.

Vállalati szemszögből nézve az a kérdés, hogy szabad-e egy-egy embernek monopolizálnia a tudást, az ismereteket. A tárgyszerű ismeretek kérdése egyszerűbb. Azokat összegyűjtik, oktatják és elérhetővé teszik mindenféle rendszerekben. Ezen a területen is lehetséges a monopolizálás, de általában csak rövid időre. Ha viszont a tudásról van szó, nem ennyire egyértelmű a helyzet.

A tudásnak fontos eleme az a gondolatmenet, amivel eljutunk egy ismeret létrehozásához vagy megszerzéséhez („knowledge is information in action”). Benne vannak a tévedéseink és a zsákutcáink is. Benne van mindaz, amit útközben elemeztünk és elvetettünk. Ezt nem lehet egy ismereteket tartalmazó adatbázisban megosztani! Oktatással lehet, de nagyon ritka az, amikor egy tanfolyamon a tények és ismeretek mellett az odavezető utat és a téves utakat is elemzik. Ezek nem illenek bele a legtöbb oktatás céljába, ami az ismeretek gyors átadása.

Hogyan lehet ezt a tudást átadni? A hagyományos módja az együtt végzett munka, az együttes gondolkodás. Egy szobában ülnek az emberek, megbeszélik a problémát, a feladatot, együtt gondolkoznak rajta, felvetik és elvetik a megoldásokat – végül elérik a célt. Ez egy nagyszerű és élvezetes folyamat, mindenki fejlődik általa.

Lehetséges ilyesmi akkor is, amikor nem ülnek egy szobában az emberek? Működik ez több telephely, eltérő munkabeosztás, otthonról végzett munka esetében is? Nem könnyű! A munka elvégzése, a megoldás megtalálása után aligha fogja az ember alaposan összegyűjteni és leírni az oda vezető utat, az összes gondolatát és tévedését… Ha mégis meg akarnám tenni, akkor sem biztos, hogy jutna rá időm és energiám. Annyi újabb feladat van…

Visszatérve a kérdésemre, hogy lehetséges-e a munkafolyamat, a gondolkodási és keresési folyamat megosztása távol lévők között is, a válaszom igenlő. Ez nem is meglepő, hiszen az online együttműködés, a közösségi média technikájának ilyen használata a vesszőparipám. Sokat írtam már erről, és most nem merülök bele a részletekbe, csak megmutatom az eddigi írásaim listáját.

Ez a fajta együttműködés és tudásmegosztás segít elkerülni a felesleges munkát és a hibák ismételt elkövetését. Jobb lesz a közös problémamegoldás hatékonysága, jobban ki tudjuk használni az együttes erőnket.

Komoly szerepe és felelőssége van ebben a vezetőnek, aki személyes példájával és mások bátorításával is elő tudja ezt mozdítani. Szerintem neki az úttörők között kell lennie.

Még egy kicsit visszatérek Stan Garfield kollégám írásának arra a részére, ahol a személyes előnyöket veszi sorra tíz pontban. Ezek közül néhányat mindenki azonnal fel tudna sorolni:

  • A tudásunk továbbadása és a tanítás minket magunkat is fejleszt, hiszen rendszereznünk kell, ami bennünk van, és kutatnunk is kell. Elkerülhetetlen eközben a tanulás és a fejlődés.
  • Azt is tudjuk, hogy a tudásunk megosztása, megmutatása növeli a presztízsünket, segíthet jobb, több, érdekesebb munkához jutni. Ebben van fontos szerepe a közösségi megosztásnak (akár a cégen belül, akár nyilvánosan).
  • Jó érzés másoknak segíteni – jobban érezzük magunkat tőle.

Ki akarok emelni két olyan pontot a tízből, ami már ritkábban jut eszünkbe, amikor a tudás megosztására gondolunk. Itt azt mondja a szerző, hogy ezáltal javítjuk a világot, és az végül nekünk magunknak is jó lesz. Ha segítünk, mások követni fognak minket, előbb-utóbb egy jobb, segítőkészebb világban élünk majd. Tudom, tudom: azt mondhatják, hogy ez idealizmus és egyébként sem mérhető az eredménye (ha van). Az itt az érdekes, hogy éppen ezzel a mentalitással találkoztam, amikor egy profitéhes világcégben dolgoztam, és éppen „nyugatiak” vallották ezt. Éppen tőlük tanultam meg ennek a mindennapos gyakorlatba való átültetését, a velük szerzett tapasztalataim alapján kezdtem erről a témáról írni.

Kedves Olvasó! Mennyire valóság ez? Működik ez a mai „rossz” világban?

Reklámok

2 thoughts on “A hatalom megosztása?

  1. Visszajelzés: Oszd meg és uralkodj! | Kerékfy Pál

  2. Visszajelzés: Tudás, alkotás, motiváció | Kerékfy Pál

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s