Az IT és az üzlet 2015-ös trendjei – hozzáértők szemével

Mi történt és mi történik az informatikában? Van forradalmi változás? Mit kezdünk a rengeteg adattal, kijön belőle valami jó a számunkra?

analytics_13731547153_6f6fa08ed0_zAz ITBusiness Club havi összejövetelei mindig érdekesek számomra, és néha szoktam is írni róluk, amikor a kedvenc témáim valamelyikéhez szorosan kapcsolódik a beszélgetés. A legutóbbi alkalom elsőre mintha nem is érintené azokat a témákat, amikről általában írok (együttműködés, zaj, oktatás, generációk), de jobban belenézve kiderül a régi nagy igazság: minden mindennel összefügg…

Mi kérdezett Sziebig Andrea a két meghívottól? Az elmúlt év nagy fejleményei és az új év várható trendjei érdekelték – természetesen az informatika területén.

Gaidosch Tamás mindjárt lehűtötte a várakozásokat, mondván, hogy tavaly semmi valóban új dolog nem történt. Nem volt revolúció, csak evolúció. Amikor belementünk az evolúció részleteibe, már nem voltam egész biztos abban, hogy a fejlődés nem hozott-e létre tényleg új dolgokat.

Nagy fejlődés volt a technológia terén – főleg a számítási felhőhöz kapcsolódóan. A felhő itt van, és velünk is marad még jó darabig. Miért és hogyan? Üzletileg kritikus rendszerek kerülnek a felhőbe; főleg a szoftverszolgáltatás (SaaS) fontos ebből a szempontból. A mobil alkalmazások már megkerülhetetlenek, nélkülük nincs üzlet, és a felhőben laknak. A gyorsan felnövő új cégek és szolgáltatások (startup) a felhő nélkül nem is létezhetnének (néhány nagy név: Airbnb, Uber, Prezi).

A felhő nem csak technológiai szolgáltatást jelent. Léteznek már a felhő koncepció alapján felépített más jellegű szolgáltatások is. Az egyik ilyen a crowdfunding: interneten keresztül, rengeteg embertől begyűjtött apró összegekből jön össze egy projekt vagy kampány céljára sok-sok pénz (akár több millió dollár is). Ez kétszeresen is „felhő”, hiszen a technológiája is az, és maga a módszer is azon alapszik.

Hasonló a crowdsourcing működése: itt embereket hoznak össze, akik együtt, egyenként kevés munkával érnek el nagy eredményt. Erre nagyszerű példa az Amazon Mechanical Turk. Mielőtt a részletekbe mennék, egy kis múltbéli kirándulás következik. Az elnevezés Kempelen Farkas sakkozó gépére utal, ami egy török bábu volt, és nagyon jól sakkozott. Kempelen azt hitette el az emberekkel, hogy drótok, fogaskerekek és óramű ellen játszanak, de valójában egy nagyon jó sakkozó is megbújt a szekrényben.

Ez már tényleg felhőszolgáltatás (Workforce as a Service), hiszen a szolgáltatást igénybe vevő valóban teljesen rugalmasan használhatja a kapacitásokat, lényegében korlátok nélkül, és csak a használt erőforrásokért fizet. Sok érdekes feladatban hasznos az, ha sok embert tudunk egyidejűleg bevonni, például:

  • képek és videók elemzése, kulcsszavazása, kereshetővé tétele (például műholdas felvételeken lezuhant repülőgép darabjait azonosítani);
  • online beszélgetések (chat) feldolgozása, kulcsszavazása, lefordítása;
  • podcastok szövegének leírása;
  • kormányzati és jogi szövegek értelmezése, feldolgozása;
  • adatellenőrzés és -tisztítás, duplikátumok kiszűrése;
  • jó minőségű fordítás;
  • keresési eredmények ellenőrzése és minősítése.

Ezzel végre elérkeztünk a technológiával segített emberi együttműködéshez! Itt is valódi emberek dolgoznak együtt egy feladaton, egy célért. Fontos szerepe van a közösségi technológiának, hiszen olyan emberekről van szó, akik nem ismerik egymást, sose találkoztak, és nem is fognak – mégis közösen végeznek el egy-egy feladatot. A megbízó sem ismeri őket – neki csak egy nagy „felhő” az egész, amiből a végén kijön az eredmény.

Kedves Olvasó! A következő két bekezdést ugord át, ha a technológia nem érint meg!

A felhő műszaki következményeiről is volt szó. Ezekbe nem megyek bele részletesen, de megemlítek néhányat közülük:

  • Az eddigieknél sokkal nagyobb teljesítményű számítógépes rendszerek jönnek létre (hyperscale, web-scale).
  • A számítógépek áramfogyasztása egyre nagyobb szerepet játszik. A nagy adatközpontok adják a teljes áramfogyasztás kb. 1,5%-át a Földön (2%-át az USA esetében). Ez fontos költségtényező, és erősíti a versenyt az egyre takarékosabb gépek létrehozása területén.
  • A nagy és koncentrált adatközpontok esetében a rendelkezésre állás követelményei egyre nőnek, már kilenc kilences (99,9999999%) sem elképzelhetetlen. Ez azt jelentené, hogy évente átlagosan még egy tized másodpercet se érne el a szolgáltatás kimaradása!
  • Olcsóbb hardver használata az adatközpontokban (open source hardware).
  • Sok új technológiai megoldás (pl.: SAP Hana, Hadoop, Oracle Exadata, óriási flash diszkek).

A felhőt Pap Gyula, a másik meghívott előadó, a vállalati informatikai vezető „földhöz kötött” szempontjai szerint tárgyalta. Szerinte is minden vállalat életében fontos kérdés a felhő – ez egy lehetőség, amit ki kell használniuk. Meg kell vizsgálni a szerepét az üzleti igények kiszolgálásában, meg kell találni, hogy mit lehet és mit érdemes házon kívülre vinni. Ugyan az általános vélekedés szerint a felhő használata „olcsó”, mégis alaposan ki kell számolni az összes költséget. Jelentős kulturális és szemléleti változást jelent az, ha nem saját beruházással, hanem szolgáltatás használatával oldják meg a feladatokat – ez az átállás nem könnyű, időt kell hagyni rá, fokozatosan kell bevezetni.

Ezek nyilván a nagyvállalati szempontok voltak. A kicsik, főleg a most indulók, sokkal egyszerűbb döntések előtt állnak. Nekik nem kell sok-sok meglévő hardver és szoftver sorsával törődniük…

A hallgatósággal kialakult diskurzus főleg az óriási adatvagyonok feldolgozása és értelmezése (big data, analytics) körül folyt. Elképzelhetetlen mennyiségű adat gyűlik a világon, amiből nagyszerű dolgokat lehetne kihozni. Becslések szerint, ha a gázturbinák szenzorai által gyűjtött adatok feldolgozása csak 1% megtakarítást eredményezne, az évente több milliárd dollárt érne. Ha valami hozzánk közelebbit akarunk nézni, a városi vízvezetékekben sűrűn elhelyezett műszerek mérései alapján meg lehetne találni a minimális szivárgásokat. Ez nem csak sok ivóvíz megtakarítását jelentené, de meg lehetne előzni a nagy csőtöréseket, amik megbénítják a város forgalmát, és károkat okoznak. Az autók számítógépei is horribilis mennyiségű adatot tudnak begyűjteni, ami a biztonság és a gazdaságosság javítására lenne használható. Ez a terület még gyerekcipőben jár – a világ legnagyobb cégeinek 85%-a még nem tudja valóban értelmesen felhasználni ezt a vagyont (a Gartner 2015-ös előrejelzése).

A mesterséges intelligencia ismét növekedési pályára került, mert anélkül nem lehet jól felhasználni ezt a rengeteg információt. Ugyan Magyarországon még nem alakult ki az adattudósok „piaca”, Európában tízezer ilyen szakember hiányzik, és a semmiből kinövő indiai cégek próbálják ezt az űrt betölteni (Bőgel György).

Az a kérdés, hogy vajon az oktatás mennyire tud lépést tartani a változásokkal. Egyre kevesebb kezdő szintű tudásra van szükség az emberektől, mert a gépek azt a munkát át tudják venni. A magas szintű tudás viszont nagyon fontos, mert a gépi megoldásokat meg kell tervezni, létre kell hozni, a kérdéseket jól kell feltenni, és a válaszokat jól kell értelmezni. Ehhez a szakterület ismerete mellett magas szinten kell matematikához, statisztikához, adatelemzéshez, algoritmusokhoz érteni, és egy kis művészi érzék sem árt. Nem biztos, hogy jó irányba fejlődik most az oktatás… Jó lenne az informatikai szakmai szervezeteket bevonni az irányok és a tananyagok kialakításába.

Kedves Olvasó! Remélem, nem untattalak ezzel a meglehetősen műszaki szöveggel. Megígérem, hogy visszatérek a „normális” világba – de ezt a témát nem hagyhattam ki.

Az írás nagyrészt az ITBusiness Club találkozón elhangzottakon alapszik, de nem feltétlenül tükrözi az előadók és a hozzászólók véleményét, mert a saját véleményemet is beleszőttem.

 

 

 

Advertisements

2 thoughts on “Az IT és az üzlet 2015-ös trendjei – hozzáértők szemével

  1. Visszajelzés: Oszd meg és uralkodj! | Kerékfy Pál

  2. Visszajelzés: Eredmények és trendek. Van fejlődés? Lesz? | Kerékfy Pál

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s